2016. dec. 8.

Lóránt János Demeter - Szürke képek (Művek 1970-es és 80-as évekből)

Lóránt János Demeter
Szürke képek (Művek 1970-es és 80-as évekből)
Grey pictures (Works from the 70’s and 80’s)
Megnyitó · Opening: 2016.12.16. 19:00

Megnyitja · Opening speech: Bullás József festőművész, painter
Megtekinthető · On view: 2016.12.16. - 2017.01.14.
A kiállítás 2016.12.27 - 12.30 között nem látogatható! Nyitás: 2017.01.02.







2016. okt. 25.

Baranyay András (1938 - 2016)




Megnyitó · Opening: 2016.10.27. 19:00
Megnyitja · Opening speech: Hajdu István műkritikus, főszerkesztő
· art critic, editor in chief
Megtekinthető · On view: 2016.10.28. - 2016.11.16.


1938 április 25-án született Budapesten. 1957 és 1965 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol festő és restaurátor diplomát szerzett. Több mint tíz éven át falkép-restaurálásból élt; számos kastély és templom felújításában vett részt. 1988-tól a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola rajztanára, majd 17 éven keresztül, 1991-2007-ig tanított a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika Tanszékén. A hatvanas évek közepétől a magyar avantgarde majd' minden csoportkiállításán szerepelt. Munkái 1963-óta számtalan nemzetközi grafikai biennálén voltak láthatók. A nyolcvanas évek elejétől gyakori résztvevője a kortárs magyar művészetet külföldön bemutató tárlatoknak. Magyarországi egyéni kiállításain kívül bemutatkozott Helsinkiben és Prágában is. Munkáit számos magyar köz- és magángyűjtemény, valamint többek között a párizsi Bibliothéque National és a washingtoni Hirshorn Museum őrzi. Korai litográfiái és rajzai látszólag a pop arthoz kötődnek, ám sokkal enigmatikusabbak és bonyolultabbak, más szempontból „szegényesebbek", hiszen egy jóval zártabb, hagyományosabb és extenzívebb gondolkodásmódnak a termékei. A hetvenes évek elején a fotószerű hűségre törekvő műveket maga a fénykép váltja föl, mellyel a művész egyrészt közelebb került a látványhoz, másrészt a fotográfia vegyi és mechanikus manipulálásával képessé vált a „látható" (a világ) virtuális befolyásolására. Baranyay „konzervativizmusára" jellemző, hogy míg a litográfiák és színes rajzok a piktorialista fotográfiákra emlékeztettek, addig átrajzolt-átfestett, vegyszerekkel módosított fényképei a kőrajzokra hasonlítanak puha, kontraszt nélküli — de nem életlen — foltjaikkal, elomló vonalaikkal. Témái a hetvenes évek elejétől szinte azonosak és igen egyszerűek: kezek, csendéletek és önarcképek. 1976-77-óta készített önarcképei — legismertebb és legjobb munkái — egy szigorú, desztillált mazochizmussal végrehajtott önvizsgálat szomorúan objektív eredményei. Önportréinak — de végülis minden munkájának — megközelítéséhez a Kierkegaard-i fogalmak adnak kulcsot: az esztétikaivá tett bánat, az inkognitó, a bűn és bánat kettőssége, a választás kényszere.
Hajdu István 


A kiállítás anyagát magángyűjteményekből válogattuk. Ezt kiegészítik a 2000-es évek első felében, az egyetem grafikai műtermében készült munkák.

2016. aug. 30.

Losonczy István - Ecru et Blanc

 Megnyitó · Opening: 2016.09.08. 20:00
 Megtekinthető · On view: 2016.09.09. - 2016.10.04.


Az "Ecru et Blanc" címet viselő ciklus az eddigi munkáim közül a legélesebben kérdez rá a valós képsík és a fiktív térmélység festői viszonyrendszerére. Mint a lemezjátszó hangszedője a mikrobarázdában, a nyúlenyvvel edzett vászon szövését tűecsettel követve, magas minőségű, különlegesen soványra hígítható olajalapozóval festek fel egyszerű fehér zebracsíkokat, fokozottan ügyelve arra, hogy a festékrétegek a lehető legvékonyabbak legyenek, belesimuljanak a hordozójukba, mintha eleve, anyagában képeznék részét annak. 

Losonczy István




2016. máj. 31.

Káldi Katalin - Kalapácsos ember / Man with Hammer


Káldi Katalin 1989 és 1994 között folytatott művészeti tanulmányai egybe estek a rendszerváltással, amelynek hatása 1990-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán is markáns átalakulásokat hozott. Az átalakulás egyik legfontosabb eseménye az 1989-ben kibontakozó „diákforradalom” volt, amely az akkori rektor, Kiss István lemondásához és távozásához vezetett. Kisst Sváby Lajos követte a rektorok sorában, aki az oktatásban is jelentős változásokat szorgalmazott. Hivatalba lépésekor elsőként hívta meg azokat a művészeket tanítani, akik a rendszerváltást megelőző időszakban progresszív művészeti szemléletük miatt nem taníthattak a főiskolán. Ekkor került az intézménybe tanítani többek között Maurer Dóra, Károlyi Zsigmond és Jovánovics György is. „A monokróm korunk akadémizmusa” – ezzel az Ad Reinhardttól vett gondolattal indította programját 1990-ben, egy évvel a főiskolai rendszerváltás után Károlyi Zsigmond.  A legendás „monokróm feső osztály” tagjai voltak Káldin kívül többek között Braun András, Erdélyi Gábor, Szabó Dezső Uglár Csaba és rövid ideig az ELTE művészettörténet tanszékéről áthallgató Páldi Lívia is. Az osztályban kézről kézre adott teoretikus szövegek és a Károlyi által szorgalmazott monokróm festészeti stúdium hatása több pályatárs szemléletét a mai napig meghatározza, és Káldi festészetével kapcsolatban is megkerülhetetlen hivatkozásként kerül elő. Káldi művészetében azonban a monokróm nem iránymutató festészeti elvként, hanem a figyelem összpontosításának és a képtér redukálásának leginkább kézen fekvő megoldásaként van jelen.
Egyszersmind a táblaképeken alkalmazott festészeti eljárást a fotó, a mozaik, az installáció, és kis túlzással, a szobrászat formanyelvére is ráigazította. Műfaji kalandozásai nem a technikai lehetőségek virtuóz kiaknázását, hanem a saját festészeti formanyelv más technikákra történő átültetését célozzák meg. A különböző médiumban létrehozott felületeken a kezdetektől jelentős figyelem összpontosul a tárgyak kontemplatív jellegére, és az évtizedek során ennek az összpontosításnak a fokozódását követhetjük nyomon.
A legkorábbi fotós munkákon (1996) fókuszpontba állított tárgyak és megfigyelt jelenségek körüli valós terek még a kompozíciók koherens részét képezték. De a megfigyelésre berendezett képi terek sorában ezeken a korai fotókon jelentek meg elsőként s egyben utolsóként is olyan narratív térképzetek, mint a múzeumi és műtermi enteriőrök, parkettás szobabelsők vagy tükörrel manipulált tér- és tárgyvíziók. A valós terekben rögzített jelenségeken pedig már minden olyan (használati) tárgy feltűnik, amely a művész figyelmét az elkövetkezendő időszakban leköti. A figyelem középpontjába állított tárgyak, mint kézi súlyzók, evőeszközök, szerszámok, vasalók, cipők, gömbök, nem csak a mediális terekben, hanem az időben is vándorolnak majd, s ennek köszönhetően tárgyi sajátosságaikat mindig más és más aspektus alapján láthatjuk viszont. A Neon Galéria aktuális kiállítása Káldi Katalin legkorábbi fotós munkái mellett az életmű ezen aspektusát is felvillantja. 


Zsikla Mónika



2016. ápr. 6.

Révész László László - Non Serviam



Megnyitó · Opening: 2016.04.07. csütörtök 19:00
Megnyitja · Opening speech: Hajdu István műkritikus, főszerkesztő
· art critic, editor in chief 
Megtekinthető · On view: 2016.04.08. - 2016.05.16.



Révész László László munkái vezérfonalat nyújtanak a 80-as évek képzőművészeti áramlataihoz. A festő és performanszművész akkoriban az Indigo művészeti csoportban tevékenykedett, emellett Böröcz Andrással duóban performanszokat hozott létre. Az évtized második felében egyéni performanszokkal egészült ki tevékenységének skálája. De nem csak ez határozta meg munkáinak hangulatát: ez idő tájt végezte el a MOME animációs film szakát, ami nagy hatással volt festményeinek képi világára. Performanszaiban gyakran a digitális technológia és a manuális technikák fúziójának lehetünk tanúi, de ennek a rendhagyó találkozásnak a lenyomatai megtalálhatóak festményein is.


A 80-as évek narrativitására reflektál, s azt beolvasztja a combined painting módszerébe. Képein a montázstechnika hatására párhuzamos univerzumok születnek, amik szintén a digitális világot juttatják eszünkbe. A hiány egyenrangú szereplője a képeinek. Az idő megáll, összemosódnak az idősíkok. Jelen, múlt és jövő, teljesség és üresség, Krúdy Szinbádja menekül és keres egyszerre. Erős hangulatiság lengi körül a dekadencia megfestett bálványait. A mindennapok hősei, a jövő elfeledettjei kelnek életre képein. A kor hangulatára jellemző üdítő, friss és elfogadó légkör átitatja Révész munkáit is. Szereplőit a hétköznapokból emeli ki, hogy az új közegbe helyezve jelentőséget nyerjenek. Eltérő minőségek, különböző világnézetek párhuzamosan vannak jelen, amelyek izgalmas ambivalenciát keltenek. Ezzel is egyfajta montázs jön létre, amely különböző világok között lebegteti szereplőit.

A melankolikus alakokat olyan szituációkban leshetjük meg, amelyek mintha az összes létező valóságot jelenítenék meg egyszerre. A hurrikánná alakult tábortűz mellett dohányzó nő, mintha egy nyitott könyvben ülne, de nem tudhatjuk, hogy a forgószél, a tűz vagy a könyvbe bújtatott ódon tükör fogja-e elnyelni a következő pillanatban. Illékony együttállások, egymásra épülő jelentésrétegek, szimultaneitás ejti rabul a nézőt, ahogy a festőt is magával ragadta. A képeken gyakran jelennek meg különböző női szerepek és ezek dilemmái, feldolgozásuk nehézsége, de nem maradnak el a mindennapok férfiképének ábrázolásai sem. 

Kajos Rebeka


A kiállítás az NKA támogatásával valósult meg.

2016. márc. 16.

Révész László László - Serviam

Megnyitó · Opening: 2016.03.21. hétfő 19:00
Megnyitja · Opening speech: 
Hajdu István műkritikus, főszerkesztő · art critic, editor in chief

Megtekinthetõ · On view: 2016.03.22. - 2016.04.06.



Legyen az sima tapintású ecsetek találkozása a vászon viaszos felületével, avagy egy számítógépes program, Révész László László számára ezek csak lehetőségek széles tárházát jelentik, amelyek segítik az alkotót művészete kifejezésében. 
A két egységből álló kiállítás első része a Serviam elnevezést kapta, amelyet újkeletű, 2015-ös festmények alkotnak. A második rész, a vele kontrasztot képező Non Serviam, májusban kerül bemutatásra és a művész 1980-as évekbeli műveit tartalmazza. 
A kiállítás témáját Stanislaw Lem “Non Serviam” című összetett szatírája ihlette, ami egy kitalált kutatást boncolgat. Az írás - számos egyéb gondolat mellett - a mesterséges intelligencia határait feszegeti és ezen szimuláció konzekvenciáit, morális dilemmáit taglalja. Révész munkáiban a szimulált lény szabad akarata áll a fókuszban. A lény luciferi teremtményként száll szembe Isten akarátaval és nem szolgál tovább, “Non Serviam”. Az első kiállítás e fogalom ellentétével foglalkozik, szolgalelkű és irányítható karakterek alkotják repertoárját. Azonban ez az alárendeltség is csak szimulaciónak bizonyul Révész leegyszrűsített illusztrációiban, mikor Lucifer engedetlensége megveti magvát a festmény szereplőiben. 


Különlegesen szövevényes és kiragadott élettörténetek szemtanúi lehetünk. Megannyi lehetséges perspektívából szemléljük a potenciális, felvillanó fejlemények sokaságát. Egyszerű szimbolika vezeti a szemlélőt egyre mélyebbre és mélyebbre az örök frusztrációtól és szabadulási vágytól fűtött univerzumban, ahol a szereplők testbeszéde ördögi vonzástól fuldokló, elfojtott segélykiáltásokra utal. Révész mindeközben szabad értelmezést bíztosít számunkra, egy örökké változó és beteljesületlen történet formájában.


A festmények provokatív ébresztőként hatnak, miközben felhívják a figyelmet régi, ám még mindig aktuális, meg nem oldott problémákra. Révész László László tehetsége az alkotó odaadásában rejlik, amivel fontos kérdéseket emel a felszínre. Őszinte kompozícióival és komplex kommunikációs technikája segítségével arra ösztönzi a látogatót, hogy elmerüljön a vásznakon megjelenő történet sűrű, olajos hullámaiban. Olyan kontextus nélküli, ismerős csendre lelünk, ami félelmet és veszélyt sugall, ugyanakkor ott rejlik benne a remény és a szabadság üzenete is. Ez a rendkívüli gyűjtemény, címe ellenére, saját életet él és nem szolgál. Nincs eleje. Se vége. 
Beke Lili

A kiállítás az NKA támogatásával valósul meg.




2016. febr. 5.

Korodi Luca - Alkonyat fázisai / Phases of gloaming

Megnyitó · Opening: 2016.02.11. csütörtök 19:00
Megnyitja · Opening speech: Seregi Tamás esztéta · esthete
Hang improvizáció · Sound improvization: 
glockenspiel / Ratkó Ágnes csembaló művész · harpsichordist

Megtekinthetõ · On view: 2016.02.12 - 2016.03.08.



Korodi Luca - Alkonyat fázisai / Phases of gloaming


A bécsi Flakturm kilátó négy különböző pontjából (amely a világháborúban katonai megfigyelőegység volt, náci lokátor és amit képtelenség valaha is lebontani) fotódokumentációt készítettem.
Régóta figyelem az alkonyatot, szeretem átélni a másik világba kerülés folyamatát.
Az alkonyat fázisainak dokumentációja, csak kiindulási pont a következő festészeti problematika kifejtéséhez:

A kilátóban szeretek gondolkodni, ez sziget nekem, az ego különböző színtereinek távolságból kémlelt metaforája - vagy belelátás.
Azt nem tudom, hogy mi volt fontosabb.
Tol előre valami, ami arra késztet, hogy állandóan változzunk...
Várakozás...senkiföldje
Világegyetem lakói vagyunk, csillagporból. Otthonunk gomolygó, sötét, sűrű anyag, kozmikus ismeretlen, magába forduló és pulzáló, kietlen, érzelemtől mentes űr-lap.
Vagy a lemenő napban fokozatosan megfigyelt átalakulás apró különbözőségeiből egymásra rétegződő pillanatok és képkockák beégetése.
Festékrétegek - az alkonyatpír felületének tökéletes előállítása
arany
alatta mangánibolya, zöld és narancs
felette fehér lazúr
párisikék márványszerű bársonyrepedéseiben kozmikus pöttyök
A természetes fénybe ágyazódó mesterséges fényhangsúlyok pillanatnyi állapotairól készült érzületreflexiók nyomhagyása a vásznon. Épületreflex.
Hangkeresésem klisék alól kibújva nem zenét, inkább egy tiszta hangsort próbál találni, de olyat, amellyel nem akar saját zenét szerezni, mert nem zenét és nem is zeneművet komponálni a célom, és megint egy újabb saját nyelvet, hanem koncentrált energiahullámokból elegendőt a vászon üres felületére projektálni, mintegy feltölteni azt energiával, hogy a néző ki tudja szedni aztán belőle.
Ha belegondolok, hogy az a sok réteg ami a városra rakódott és egymásra növi generációk emlékének rétegeit. Szellemeinek cseppköveit. Arcok és épületek ismétlődései, a kőzetek rétegződése, akár csak szellemek olvadnak, tűnnek egymásba.
A képek felületei éppen olyan átélt folyamatok eredményei.
Fázisok az elsötétülésig.
Konkrét dolgokat, halmazállapotokat, Átváltozás!(Kafka)-okat fedezek fel. Szeretném használni a látványt.
Szeretném úgy nézni a dolgokat, hogy közben ne lássam.
Szeretném újraértelmezni, amit tudok, tudunk
Bekötöm a szemem és kinyitom a fülem, kinyitom a szemem.
A képen jelenjen meg a forma, sziluett, részletek improvizatív kitakarásokkal, ezek nyom szerű megjelentetése.
Kitakarom a felismerhetetlenségig a látványt, hogy ne zavarjon az átlényegülésben. De lehet, hogy nem a látvány alakul át a képen, hanem én alakulok át mássá közben. És ennek nyilván nyoma marad a vásznon.
Alkonyat fázisok hangolási folyamat, technikák. És a létrehozás folyamata közben jövök rá.

Rezgő, lebegő hang - föld

zöngésebb lebegő hang - víz

tiszta hang - levegő


Nemzetekfölöttiség és levegővétel






2016. jan. 18.

Zsúr · Party - Horváth Roland kiállítása


Megnyitó · Opening: 2015.01.21. csütörtök 19:00
Megtekinthetõ · On view: 2016.01.22. - 2016.02.09.



A kiállítás megvalósulását az NKA támogatta.